Belső hőszigetelés veszélyei

A beltéri hőszigetelő rendszerek alkalmazásá komoly fejtörést jelentenek nemcsak a lakosság, hanem a hőszigetelő rendszerek fejlesztőinek is. 

A belső oldali hőszigetelésnek kockázatai vannak. Ezáltal csak részmegoldása lehet egy épület hőszigetelésének, alkalmazása csak és kizárólag olyan helyeken jöhet szóba, ahol nincs más lehetőség a szerkezet hőátbocsátásának csökkentésére (pl. műemlékek homlokzati szigetelése).

Milyen kockázatot vállal az, aki mégis a belső hőszigetelést választja, s milyen hátrányokkal számolhat?...

1. Penészképződés: folyamatos téli fűtés esetén a hőszigeteléssel ellátott falszerkezet belső falfelületi hőmérséklete hidegebb lesz a hőszigeteletlen állapothoz képest, ami párakicsapódást eredményezhet, mely az egészséget károsító penészképződés előfeltétele.
   A belső hőszigetelésekor általában csak a homlokzati fal belső felülete kerül leszigetelésre. Így igaz, hogy a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem.
   Azaz a külső szerkezeti fal lényegesen hidegebbé válik, hiszen "elvonjuk" tőle a lakás belső meleget.
   Ennek következtében a légnedvesség bejut a belső szigetelés és a külső fal belső felülete közé, lényegesen hamarabb kicsapódik a pára, és megjelenik a penész, megkezdődik az állagromlás.
   Mivel a gomba, illetve a szerkezet romlásának kezdeti fázisa a belső szigetelés miatt nem látszik, ezért elképzelhető, hogy csak sok év múlva vesszük észre, hogy a hideg téli időszakban folyamatosan párásodott, ázott a fal a szigetelés alatt, ami esetlegesen visszafordíthatatlan szerkezeti károsodásokhoz is vezethet. A páralecsapódás tartós, 5-6 napos fennállása esetén a beindul a penészedképződés.
   A lakáselválasztó falak csatlakozási élei mentén, vagy akár a szomszédos lakásban is beindulhat a penészképződés .
   
2. Fagykárosodás a falszerkezetben: A hideg térbe kizárt falazat hőingadozása fokozottabbá lesz, mint ha azt külső hőszigetelés védené, ez növeli a falazat hőmozgását, nagyobb igénybevételt okozva a szerkezetnek; az ily módon tartósan 0 C° alá került falrészben fagyáskárok keletkezhetnek.
   
3. Hőhídveszély: A belső hőszigetelésekor általában csak a homlokzati fal belső felülete kerül leszigetelésre. Be kell látni, hogy így a csatlakozó szerkezetek, a falazatot körbe vevő alsó és felső födém, valamint az azt körülvevő fő, vagy térelhatároló falazatok nem kapnak szigetelést. Ezek a felületek ebben az esetben potenciális és koncentrált hőhídakká válnak! A belső szigetelés miatt alacsonyabb hőmérsékletű homlokzati falrészhez csatlakozó szerkezetek csomópontjai lehűlnek és fokozottabban kezdődhet meg a páralecsapódás az érintett sarkokban, a mennyezet és a padló peremrészein. A páralecsapódás tartós, 5-6 napos fennállása esetén a penészedés is beindul. Az előbbi hatás miatt a lakáselválasztó falak csatlakozási élei mentén szintén beindulhat a penészképződés akár a szomszédos lakásban is.
   
4. Páratechnika: ebből a szempontból alapelv, hogy a külső határoló szerkezetek egyes rétegei (külső-belső burkolati ill. hőszigetelő rendszerekkel együtt), belülről kifele haladva egyre kisebb ellenállást tanúsítsanak a páraáthatolással szemben. A csak belül alkalmazott EPS lapos hőszigetelő panelek egyes rétegei ezt a szabályt nem tudják teljesíteni maradéktalanul.
   
5. Nincs passzív energia megtakarítás: a téli passzívn(napsugárzási) energia hasznosítása szempontjából azonban, a belső hőszigetelésekkel eltakart falszerkezetek (falak, födémek), mint hőtároló tömegek nem vehetik figyelembe, vagyis rontják az adott épület energiamérlegét.
   
6. Hőtárolás elvesztése: A belső hőszigetelés miatt a falazat hőtároló kapacitását jelentősen csökkentjük, ezáltal télen romlik a fűtés szabályozhatósága, nyáron pedig az üvegezett szerkezeteken bejutó hőenergia nem tud a falazatokban elnyelődni, s így a légtér hamarabb felmelegedhet, a késleltetés hiányában pedig csökken a természetes szellőztetés lehetősége.
   
7. Tűzveszélyesség: ezen EPS lapos hőszigetelő rendszerek belső alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott az esetleges csepegve égés és a várható füstképződés mérgező hatása miatt. A pontos alkalmazási feltételeket csak szabványos tűzvédelmi osztályba sorolási vizsgálattal lehet meghatározni. Például az „E” tűzvédelmi osztályú minősítésű belső hőszigetelő panel, ami nem tévesztendő össze az épületek, anyagok tűzveszélyességi osztály az „E” (nem tűzveszélyes ) kategóriájával-nem alkalmazható mennyezeteken és belső falakon, (ha az menekülési útvonalak falazata), továbbá akkor sem, az ilyen módon hőszigetelt épületrész I-III. tűzállósági fokozatú tűzszakaszba esik.
   
8. Vezetékek károsodása: a szigetelés mögé került elektromos, elektronikai és gázvezetékeket át kell szerelni, a vonatkozó tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően. A hideg oldalra (szigetelés mögé) került vezetékek és azok szerelvényei esetében számolni kell pára kondenzációval is, amely elektromos vezetékek esetében zárlatosságot is okozhat, illetve fagyveszélynek tesszük ki őket.
   
9. Kisebb lakótér: a belső hőszigetelés területet vesz el a hasznos alapterületből, akadályozza a különbözi berendezési tárgyak felerősítését

Pórul járhatnak tehát azok, akik hisznek a műszakilag megalapozatlan „reklám ízű” csábításnak, s belevágnak egy olyan megoldásba, amellyel több kárt okoznak, mint hasznot. Azok a gyártók pedig szándékosan megtévesztik a fogyasztókat azzal, hogy elhallgatják termékeik hátrányos tulajdonságait és alkalmazási korlátait, nemcsak etikai vétséget követnek el.

A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekkel (THR) foglalkozó munkacsoportja, akik kivétel nélkül a jelentősebb hazai vakolatgyártók és THR rendszergazdák képviselői. A Szövetség alapcéljai között szerepel a fellépés az etikátlan piaci magatartás visszaszorítása céljából.

A MÉSZ tehát fel szeretné hívni mindazok figyelmét, akik még az épületük hőszigetelése előtt állnak, fontolják meg döntésüket, mielőtt a beltéri hőszigetelő rendszereket /panelt alkalmaznák.

A társasházban élők bizony igen eltérő anyagi lehetőséggel bírnak. Amíg egyesek társasházaknak nem jelent gondot a homlokzat hőszigetelése, a nyílászárók cseréje ill. az esetleges épületgépészeti felújítások költsége, addig másoknak a közös lakóházi költségek kifizetése is komoly nehézségbe ütközik.

Számukra csábító lehet egy olyan alternatíva, ami lényegesen olcsóbban ad megoldást a fűtési költségek csökkentésére, különösen akkor, ha a javaslat nem tér ki azon hátrányos következményekre, amik a jóhiszemű felhasználónak és szomszédjainak a jövőben jelentős károkat okozhat.

A HomeFull Szolgáltató és Kereskedelmi Bt., mint a HomeCell beltéri hőszigetelő panel gyártója, az alábbiak szerint, félrevezeti tájékoztatást ad termékrendszeréről ill. elhallgat az alkalmazásával kapcsolatos fontos információkat:

1. A hőszigetelő lap hővezetési tényezőjének pontatlan megadása: a közölt .=0,03 W/mK érték a ténylegesen mért .=0,037 W/mK értékhez képest 23%-kal jobb hőszigetelő minőséget sugall. Egy belső oldali 4cm-es EPS lapos hőszigetelés -energiamegtakarítást tekintve, soha nem egyenértékű egy ugyanilyen minőségű 10 cm-es külső hőszigeteléssel, ez fizikai lehetetlenség. Azonos anyagú hőszigetelések között ugyanis csak a vastagságkülönbség okozhat különbséget a megtakarításban. Hőtükrös szerkezeti kialakítás is csak mintegy max. 1 cm-es EPS vastagítással megfelelő hatást eredményezhet, de csak akkor, ha hőtükrös felület légréteggel érintkezik.
   
2. A hőtükörrel kombinált belső hőszigetelő panel páradiffúziós ellenállását közlik, holott az csak a hőszigetelő lapra vonatkozóan µ=40,(egyenértékű légréteg vastagság sd = 1,6m) mivel ez a tényező csak anyagjellemző lehet. A rendszerben dominánsan párafékező réteg a hőtükör részét képezi metalizált polietilén fólia, aminek az ellenállás értéke már µ=100.000 (sd= 20m) nagyságrendet is elérhet. Itt tehát nem teljesül a páraáramlás irányában egyre csökkenő ellenállás elve, ez pedig párakicsapódást ill. az ezt követő penészképződést okozhat.
   
3. Tűzveszély: a rendszerre az „E” nem tűzveszélyes jelzőt használják, ami igen megtévesztő információ, mert itt a hőszigetelő panelre vonatkozó „E” tűzvédelmi osztályról van szó, ami valójában a legjobban éghető, (s így a legtűzveszélyesebb) besorolás a bevizsgált hőszigetelő rendszereknél.
   
4. A rendszer nedves falakra nem alkalmazható, és párás, vizes helyiségekben is csak akkor, ha felületen folytonos párazáró réteget képeznek. Mennyezeten csak akkor, ha a rendszer vizsgálattal igazoltan legalább D-s2,d0 tűzvédelmi osztályba sorolható. Ezekre való utalás szintén nem szerepel az ismertetőjükben.
   
5. A honlapukon szereplő megtakarítás számítás alkalmatlan a tényszerű fűtésköltség megtakarítás számításra, ami szintén a felhasználók megtévesztését szolgálja.

Összefoglalva megállapítható, hogy a magyarországi éghajlati viszonyok között, a belső oldali hőszigetelések várható káros következményei miatt (külső falazati szerkezeti rétegek fokozott meteorológiai terheltsége, hőhídveszély, penészképződés, bizonyos esetekben tűzveszélyesség és a faltömeg hőtároló kapacitásának elvesztése), megvalósításuk alapos megfontolást igényel.

Alkalmazásukat megelőzően minden esetben javasolt szaktervezővel hő-és páratechnikai ellenőrző számítást végeztetni, s annak eredményeitől függően – nem elhallgatva az esetleges veszélyeket- dönteni az alkalmazásukról, figyelembe véve az egyéb minősítési értékeket is (például a rendszer tűzvédelmi osztályba sorolását).

Mindenképpen kérjük el a termék minőségi tanúsítványát, melyben rögzítve vannak azok az alkalmazási feltételek is, amit esetleg elhallgatnak.
Ilyen információ lehet például:

• • termék tűzvédelmi minősítése, az, hogy alkalmazásukhoz elengedhetetlen előzetes hő-és páratechnikai számítás
  • nem alkalmazhatók (panelokban) iparosított jellegű épületekben

Forrás: Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség honlapja